A jelenlegi szigorú szabályozási környezetben a járművek műszaki megvizsgálása kiemelt jelentőségűvé vált a közúti fuvarozók számára. Az egykor egyszerű rutinellenőrzés mára a biztonság és az üzleti működés szempontjából meghatározó tényezővé lépett elő.
A közlekedési jogszabályok módosításai alapvetően megváltoztatták a műszaki vizsgáknak a flottakezelők munkájára való hatását. Noha a közúti műszaki ellenőrzések továbbra is a közlekedési jogszabályok által előírt alapeljárások maradtak, a nem megfelelőség szankciói 2018 szeptembere óta jelentősen szigorodtak.
A korábbi gyakorlat szerint az ellenőrök műszaki hiányosságok esetén csupán az ideiglenes forgalmi engedély visszatartását és a jármű használatának korlátozását rendelhették el. A közúti közlekedési törvény módosításai azonban gyökeresen átalakították ezt a gyakorlatot. Napjainkban a következő esetekben lehet jelentős közigazgatási bírságokra számítani:
A műszaki ellenőrzés folyamatának és az üzemeltetésre gyakorolt hatásának alapos ismerete minden flottakezelő számára elengedhetetlen. A vizsgálatok kettős célt szolgálnak: egyrészt a közúti biztonság fokozását a veszélyes járművek időben történő kiszűrésével, másrészt a járműpark hosszú távú üzembiztosságának és jogszabályi megfelelőségének fenntartását. A folyamat jelentőségét jelzi, hogy a közlekedési hatóságok kötelesek kétévente részletes jelentést készíteni az Európai Bizottság számára az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről.
Az ellenőrzési protokoll két egymásra épülő szakaszból áll. Az első fázisban a meghatalmazott tisztviselő előzetes értékelést végez, amely magában foglalja a jármű dokumentációjának áttekintését, valamint a műszaki állapot és a rakomány szemrevételezését. Amennyiben ez az elsődleges vizsgálat hiányosságokat vagy szabálytalanságokat tár fel, a második fázisban egy átfogó műszaki felülvizsgálatra kerül sor. Ez utóbbit kizárólag az erre kijelölt helyszíneken, mobil ellenőrző egységnél, hivatalos ellenőrzőpontnál vagy engedéllyel rendelkező vizsgálóállomáson lehet elvégezni.
A 2014/47/EU európai irányelv kötelezi az összes EU-tagállamot közúti műszaki ellenőrzések végrehajtására. Ennek megfelelően a közlekedési hatóságok végrehajtási stratégiájuk központi elemévé tették a mobil diagnosztikai állomások alkalmazását.
A mobil ellenőrző egységek speciálisan kialakított járművek, amelyeket korszerű diagnosztikai berendezésekkel szereltek fel. A járművekbe telepített mechanikus-hidraulikus rendszer lehetővé teszi a vizsgálóberendezések gyors, 20 percen belüli üzembe helyezését, mindezt kompakt térigény mellett. Az ellenőrzési folyamat során a szakemberek valós időben követhetik a diagnosztikai paramétereket, miközben a vezérlőrendszer automatikusan dokumentálja és archiválja a vizsgálati eredményeket. Az eljárás szerves részét képezi a diagnosztikai folyamat és a környezet folyamatos videódokumentációja.
A korszerű diagnosztikai rendszer átfogó hibafeltárást tesz lehetővé a kereskedelmi járművek teljes spektrumában. A berendezés különös alapossággal vizsgálja a kormányszerkezetek, fékrendszerek, felfüggesztési komponensek, biztonsági berendezések és környezetvédelmi elektronikai rendszerek működését.
Az ellenőrzések kiterjednek az AdBlue emulációs rendszerek használatának és egyéb károsanyag-kibocsátást befolyásoló módosítások felderítésére is. A vizsgálatok magas technológiai színvonalát olyan speciális mérőberendezések biztosítják, mint a görgős fékerőmérők, hidraulikus holtjátékvizsgálók, füstölésmérők, kipufogógáz-analizátorok és egyéb precíziós mérőeszközök.
A mobil ellenőrző egységek évente több ezer járművet vizsgálnak meg Európa-szerte, kiemelt figyelmet fordítva a felfüggesztési, fékezési és kormányzási rendszerekre. A hatóságok folyamatosan bővítik az ellenőrzési programjaikat, különös hangsúlyt helyezve a kipufogógáz-kibocsátás szabályozási követelményeknek való megfelelésre.
A közlekedési jogszabályok szigorúan meghatározzák a műszaki vizsgálatokat végző szakemberek képesítési követelményeit és szakmai tapasztalatait. A mobil egységeknél dolgozó ellenőröknek három alapvető követelménynek kell megfelelniük:
Az ellenőrzéseket ideális esetben teljes körű képesítéssel rendelkező ellenőröknek kell végezniük, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy megfelelő szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező tisztviselők bizonyos körülmények között teljes diagnosztikai képesítés nélkül is végezhessenek vizsgálatokat.
Kiemelten fontos jogi aspektus, hogy amennyiben a részletes műszaki vizsgálatot olyan tisztviselő végzi, aki nem felel meg maradéktalanul a törvényi követelményeknek, az általa tett megállapítások alapján nem szabható ki büntetés az üzemeltető számára. Ez a jogszabályi garancia különös jelentőséggel bír, figyelembe véve a műszaki szabálysértésekért jelenleg kiszabható jelentős összegű büntetéseket.
A szállítmányozók a veszélyes hibák feltárása esetén az EU-tagállamok joghatóságától függően súlyos pénzügyi szankciókkal szembesülhetnek. A szállítási vezetők fokozott felelősséggel tartoznak a járművek kritikus komponenseinek súlyos meghibásodásaiért, beleértve a fékrendszereket, kormányszerkezeteket, kerekeket és gumiabroncsokat, felfüggesztési elemeket, alváz-részegységeket és egyéb biztonsági berendezéseket.
A műszaki vizsgálatok során feltárt hiányosságokat három, jogszabályilag meghatározott kategóriába sorolják:
Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy nem minden feltárt műszaki hiányosság von maga után szankciót. A közigazgatási büntetések kizárólag a "veszélyes" kategóriába sorolt hibák esetén kerülnek alkalmazásra. Az osztályozás objektivitását szigorú szabályozási irányelvek biztosítják, amelyek részletesen meghatározzák az egyes kategóriákba tartozó műszaki hibák jellemzőit, így kiküszöbölve az ellenőrök szubjektív megítélésének lehetőségét.
A hibák meghatározása széles spektrumot ölel fel, amely túlmutat a közvetlen mechanikai meghibásodásokon. A definíció kiterjed a túlzott kopás és elhasználódás eseteire is, beleértve minden olyan alkatrészt, amely nem teljesíti a minimális műszaki követelményeket. Ide tartoznak például az elégtelen gumiabroncs-mintázat mélység, a jármű szerkezeti integritását veszélyeztető korróziós károsodások, valamint az elfogadható biztonsági küszöbérték alatti mértékben elhasználódott komponensek.
A hatályos jogszabályok különösen szigorú büntetési tételeket írnak elő a veszélyes műszaki hibák feltárása, illetve az érvényes műszaki vizsga nélküli járműüzemeltetés esetére. A 2018-as jogszabályi változások óta az üzemeltetőknek jelentős összegű bírságokkal kell számolniuk a műszaki tanúsítvány hiánya esetén, amelyek mértéke az egyes EU-tagállamok joghatósági területén eltérő lehet. Kiemelendő, hogy már az érvényes vizsgálati dokumentáció egyetlen napos hiánya is közigazgatási szankciók alkalmazását vonhatja maga után.
A hatósági felügyelet hatóköre messze túlmutat az egyszerű közúti ellenőrzéseken. A közlekedési hatóságok a vállalati auditok során rendszeres és mélyreható vizsgálatnak vetik alá a műszaki megfelelőséget. A korszerű ellenőrzési módszereknek köszönhetően az ellenőrök pontosan azonosítani tudják azokat az eseteket, amikor egy járművet érvénytelen vizsgálati igazolással üzemeltettek közúton, különös tekintettel a digitális tachográf adatok és járművezetői kártyák elemzésére.
A jogszabályi nem megfelelőség következményei messze túlmutatnak a pénzügyi szankciókon. A műszaki szabálysértések azonosítása esetén életbe lépő különleges közigazgatási eljárás az üzemeltető jó hírnevének elvesztését eredményezheti, amely az üzemeltetői engedély megtartásának alapvető feltétele.
A jelenlegi szabályozási környezetben az érvényes műszaki tanúsítvány nélküli működés, valamint a veszélyes műszaki hibákkal rendelkező járművek üzemeltetése a legsúlyosabb jogszabálysértések kategóriájába tartozik. Az ilyen jellegű szabálysértések esetén az üzemeltetőknek a jó hírnevük helyreállításához a büntetés megfizetésének napjától számított egy éves rehabilitációs időszakot kell teljesíteniük.
A szabálysértések súlyossága automatikusan elindítja az üzemeltető jó hírneve státuszának kötelező felülvizsgálatát. Ennek értelmében akár egyetlen mulasztás a műszaki vizsgálati megfelelőség terén az üzemeltetői engedély azonnali felfüggesztését vonhatja maga után.
A szigorú következmények a vezetők személyes szakmai státuszát is érintik. Szakmai alkalmatlanság megállapítása esetén minimum egyéves várakozási időszak kötelező a visszahelyezési kérelem benyújtása előtt. A visszahelyezés feltétele vagy egy három hónapos szakmai kompetencia-képzés sikeres elvégzése, vagy egy átfogó minősítő vizsga letétele, továbbá az eredeti kizárási okok maradéktalan megszüntetésének igazolása.
Tekintettel az üzemeltetőket és sofőröket érintő rendkívül súlyos következményekre, a műszaki megfelelőség folyamatos biztosítása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem az Ön vállalkozása hosszú távú működőképességének és piaci pozíciójának záloga.
