A szikragyújtásos motorral szerelt gépkocsik üzemanyaga esetén a szezonális minőségi változások nagyon ritkán okoznak üzemképességi problémákat, viszont a dízelüzemű járműveknél ez pont fordítva van. Míg egy benzinüzemű autó esetében az egyetlen könnyen elkerülhető szezonális jellegű veszélyt a téli, magas gőznyomású benzin használata jelenti egy nagyon meleg nyári napon, mivel a gőzpárna kialakulása ronthatja az üzemanyag szállítását a tartályból a motorba, addig egy teherautó tankjában az alacsony hőmérsékleten rossz tulajdonságokkal rendelkező dízelüzemanyag biztosan megakadályozza a továbbhaladást egy hideg téli napon.
A kompressziós gyújtású motorok magas cetánszámú üzemanyagot igényelnek, amely minimalizálja a késleltetést az üzemanyag hengerekbe történő befecskendezése és a gyújtás között, és így biztosítja a motor egyenletes járását. A dízelüzemanyag magas cetánszámú része azonban hosszú és egyenes láncú szénhidrogénekből, paraffinokból áll, és hajlamos szilárd kristályokat képezni már olyan hőmérsékleten, amely enyhe teleken is előfordul. Miközben a hőmérséklet csökken, a kristályok mérete megnő, összeállnak, és nagy méretű rácsokat alkotnak. A jármű legérzékenyebb része az alacsony nyomású üzemanyag-elosztó rendszer és különösen az üzemanyagszűrők, amelyek – ha nem külön elektromos áramkör fűti őket, és az üzemanyag minősége nem felel meg az időjárási körülményeknek – gyakran eltömődnek a nagy mennyiségű megszilárdult viasztól.
Számos módszer létezik a dízelüzemanyag alacsony hőmérsékleten tapasztalható viselkedésének leírására. A legelterjedtebb módszer a „hidegszűrhetőségi határhőmérséklet” („CFPP”) laboratóriumi vizsgálata. Ez az a minimális hőmérséklet, amelyen az üzemanyag képes áthaladni egy hálós szűrőn. Ez a teszt jól jelzi, hogyan viselkedik az üzemanyag az üzemanyagszűrőben, de semmiképpen sem vehetjük biztosra, hogy az üzemanyag e hőmérséklet felett nem okozhat működési problémákat.
A dízelüzemanyag alacsony hőmérsékleten tapasztalható viselkedésének témája minden évben ősszel kezd előtérbe kerülni, amikor az üzemanyag-szállítóknak el kell kezdeniük az úgynevezett átmeneti vagy közvetlenül a téli minőségű dízelüzemanyagszállítását. A konkrét minőségi követelmények és időszakok pontos meghatározása természetesen attól függ, hogy földrajzilag hol helyezkedik el az ország, ahol az üzemanyag-forgalmazó a tevékenységét végzi. Közép-Európában a nyári minőségű (CFPP max. 0°C) üzemanyagról való átállás október elején kezdődik (CFPP max. -10°C), míg a teljesen téli minőségű dízelüzemanyagnak (CFPP max. -20°C) november közepén kell rendelkezésre állnia. Azt gondolnánk, hogy ez nem jelenthet problémát, de ez nem minden esetben igaz.
Bár egyértelmű határidők vannak arra vonatkozóan, hogy a töltőállomásokon a téli minőségnek mikor kell jelen lennie, és ezt mindenkinek be kell tartania, ez az egyik olyan terület, ahol a szakosodott laboratóriumok leggyakrabban problémákat találnak (általában a 2. helyen áll). A teljes és sikeres átállást a nyári minőségről a téli minőségre az üzemanyag-forgalmazási lánc minden egyes szintjén meg kell valósítani. A finomítókban kezdődik, ahol a dízelüzemanyag nehezebb összetevőjének, a gázolajnak egy részét könnyebb frakcióval, kerozinnal kell helyettesíteni, amely a repülőgépek meghajtására szolgáló üzemanyag. A kerozin nemcsak könnyebb, hanem drágább is, ezért a finomítók gazdasági okokból nem térhetnek át túl korán. A lánc másik végén pedig a töltőállomásoknak gyorsan el kell adniuk a készleten lévő nyári minőségű üzemanyagot, és a következő időszaknak megfelelőt kell készleteznie. Ez elég nehézkes lehet a kis töltőállomásokon vagy azokon, amelyek kevésbé gyorsan forgó üzemanyagtípusokat (pl. prémium dízel üzemanyagot) értékesítenek. Egy jól bejáratott nagyvállalat számára azonban ez csak egy megterhelőbb időszakát jelenti az évnek, amikor logisztikailag meg kell oldania az átmenetet.
Attól függően, hogy a jármű üzemanyagrendszere mennyire érzékeny a dízelüzemanyag alacsony hőmérsékleten tapasztalható rossz tulajdonságaira, a gyakorlatban előfordul, hogy a motorok a CFPP-értéknél akár 5°C-kal magasabb hőmérsékleten sem képesek üzemelni (pl. -15°C-on problémák léphetnek fel, még akkor is, ha az üzemanyag megfelel a téli CFPP -20°C-os specifikációnak). Ez annak köszönhető, hogy a paraffinkristályok sokkal hamarabb kezdenek kiválni (ezt nevezik „zavarosodási pontnak”, és akár több mint 10°C-kal magasabb lehet, mint a CFPP-érték), és mennyiségük elég lehet ahhoz, hogy eltömítsék a járművek szabványos üzemanyagszűrőinek 3-5 mikronos pórusait, szemben a CFPP-berendezés 45 mikronos porozitású szűrőjével. Ezért nyilvánvaló, hogy a hidegáramlási tulajdonságokra vonatkozó szabványok megsértése számos nehézséggel járhat, amikor odakint fagyni kezd.
Először is válasszunk megbízható üzemanyag-szállítót. Az ilyen forgalmazó bevált üzemanyag-szállítóktól (finomítóktól és forgalmazóktól) vásárolja az üzemanyagot, és figyelemmel kíséri a beérkező üzemanyag minőségét, vagy még jobb, ha a minőséget rendszeresen ellenőrizteti egy független külső féllel (laboratóriummal). Az Eurowag a legjobb minőségű termékeket választja ügyfeleinek, mert tudjuk, hogy számít a futásteljesítmény, a motor egyenletes teljesítménye és az erő. Ráadásul a jó nevű szállítók nem a minőségi szabványok határán mozognak, hanem bizonyos puffert biztosítanak. Így például a téli időszakban -25°C-os CFPP-t tapasztalhatunk, holott csak -20°C-ra lenne az előírás.
Az üzemanyag-szállítóról szóló döntés mellett a fent leírt problémákat a jármű megfelelő karbantartásávalis megelőzhetjük. Az üzemanyagszűrő eltömődését elősegíti az üzemanyag növekvő víztartalma, különösen magában az üzemanyagszűrőben. Erősen javasolt az üzemanyagszűrő ellenőrzése vagy akár cseréje a tél beállta előtt. A bioüzemanyagok (biodízel, FAME), mint a dízelüzemanyag elmaradhatatlan összetevőinek egyre terjedő használatával ennek a jelentősége növekszik, mivel a viasz, a víz és a biodízel (beleértve annak bomlástermékeit is) keveréke hajlamos meglehetősen stabil anyagot képezni, amely eltömíti a szűrőket.
Mit lehet még tenni, ha komoly időjárás-változásra számíthatunk, vagy külföldre utazunk, ahol nagyon alacsony a hőmérséklet? Bizonyos esetekben az üzemanyag-szállítók, akik a környezeti hőmérséklet szokásosnál nagyobb eltolódására számítanak, a tömeges problémák elkerülése érdekében elkezdenek sarkvidéki minőségű üzemanyagot adagolni a normál dízelüzemanyaghoz. A teherautó üzemeltetője maga is alkalmazhatja ugyanezt a módszert. Sokkal elegánsabb megoldás az utólagos dízeladalékok, használata télen, amelyek képesek megakadályozni a paraffin összeállását. A szokásosan kapható üzemanyag azonban már jelentős mennyiségben tartalmazza ezeket az adalékanyagokat, és a további javulás legfeljebb 9°C-os is, amit tesztelés nélkül nem lehet pontosan meghatározni. Arra is vigyázzon, hogy a kezelésnek időben meg kell történnie. Az adalékanyag hozzáadása a már kikristályosodott üzemanyaghoz egyáltalán nem segít!