A modern TSL ipar az európai gazdaság egyik pillére, amit számos követelmény és előírás szabályoz. A szállítmányozás megfelelő szervezése jelentős befolyással van egyes országok fejlődésére, valamint a járművezetők és a többi úthasználó munkakörülményeire és közlekedési biztonságára. Mai bejegyzésünkben a közúti fuvarozásra vonatkozó egyik legfontosabb megállapodást, az AETR-egyezményt vizsgáljuk meg. Kikre és milyen helyzetekben vonatkoznak az egyezmény rendelkezései? Lássuk!
Az AETR-egyezmény (rövidítés az Accord Européen sur les Transports Routiers-ből) egy olyan megállapodás, amely a nemzetközi közúti fuvarozás számos kulcsfontosságú alapelvét rögzíti. Genfben fogadták el, 1970-ben.
Az AETR-megállapodás olyan jogi dokumentum, amelynek célja az országok közötti szabályozások összehangolása, a közúti biztonság javítása, és a hivatásos gépjárművezetők munkakörülményeinek megfelelő színvonalon tartása.
Magyarországon az AETR-egyezmény a 2001. évi IX. törvénnyel lépett életbe, és így hivatkozik rá: “nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás”.
Az AETR-egyezmény szabályozza:
Az AETR-megállapodás azon nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozik, amely az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térség határain kívül, valamint az egyezményt aláíró országok területén belül történik - az ezekben az országokban nyilvántartásba vett járművekkel.
Az AETR-egyezmény meghatározza a gépjárművezető minimális életkorát is: 18 év a félpótkocsival és pótkocsival rendelkező, legfeljebb 7,5 tonna megengedett össztömegű járművek esetében, és 21 év más járművek esetében. Az AETR-egyezmény rendelkezései szerint az utasokat szállító gépjárművezetőknek szintén el kell érniük a minimális 21 éves életkort.
Az AETR heti és napi periódusokban állapítja meg a vezetési időt. A szabályozás szerint a gépjárművezető heti vezetési ideje nem haladhatja meg az 56 órát. Ugyanakkor figyelembe kell venni a kéthetes periódusok vezetési idejét is, amely nem haladhatja meg a 90 órát.
Hogyan fordítható ez le napi vezetési időre? Az AETR-egyezmény 6. cikke szerint a gépjárművezető napi vezetési ideje 9 óra, amely hetente kétszer növelhető legfeljebb 10 órára.
Az AETR-egyezmény célja a közúti biztonság javítása és a nemzetközi szállítmányozás hatékonyabbá tétele, mind az utas, és mind az áruszállítás vonatkozásában. Legfőbb szempontja a hivatásos gépjárművezetők foglalkoztatási feltételeire és munkaidejére vonatkozó szabályok összehangolása, az országok közötti jogi különbségek megszüntetése.
A már említett napi és heti maximális vezetési időre vonatkozó szabályokon kívül a gépjárművezetőknek tudniuk kell, mennyi a minimális napi pihenőidő az AETR szabályok szerint.
Hogyan szabályozza az AETR-egyezmény a pihenőidőket kompon vagy vonaton? Ilyen helyzetben a pihenőidő legfeljebb 3 részre osztható, és a gépjárművezető pihenők között lévő teljes tevékenységi ideje nem haladhatja meg a 60 percet. A gépjárművezetőnek hálóhelyet vagy fekvőhelyet szükséges biztosítani.
Az AETR-megállapodás a következő országok ratifikálták: Albánia, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Montenegró, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Oroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Spanyolország, Észak-Írország, Kazahsztán, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Hollandia, Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Svédország, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Magyarország, Egyesült Királyság és Olaszország.
Igen, az AETR-szabályok egységes szabályozási keretet biztosítanak az egyezményt aláíró országoknak. Mindegyikük köteles beépíteni azokat saját belső jogrendszerébe.